Civil Korzó Regionális közösségi lap
SANSZ – Esélyegyenlőségi kísérleti program Baranya megyében
2012 - az Aktív Idősödés és a Generációk Közötti Szolidaritás Európai Éve
Motiváció és Tanulás
Országos dalárünnepély Pécsett
Bűnelkövetők kapnak új esélyt Baranyában
Munkahelyi egészségfejlesztés
Emberi jogi nevelés az iskolában
Pályázati ajánló
Országos dalárünnepély Pécsett
1864. augusztus 15. piros betűs ünnepnapja Pécs város zenei múltjának. Ezen napon került megrendezésre a Pécsi Dalárda zászlóavatási ünnepsége, amely jó alkalmat szolgáltatott arra, hogy az ország tizennyolc dalos egyesülete itt, városunkban adjon találkát egymásnak.
Csak néhány előzményről röviden:
A Pécsi Dalárda hosszú évek szárnypróbálgatásai után 1861. év szilveszterén lépett először a pécsi közönség elé. Majd ezt követte 1862. farsangján a „Hattyú-teremben” fényes külsőségek között megrendezésre kerülő hangverseny.
Hosszú egyeztető tárgyalások után, a városi közvélemény lelkes támogatása mellett megfogalmazták a leendő egyesület alapszabályát.
„A magyar királyi Helytartótanács azonban 1862. március 26-án jóváhagyván a fölterjesztett alapszabályokat, ezeknek alapján most már egybe kellett hívni a tisztújító közgyűlést, amelyet május hó 1-re tűztek ki.
Rendes alapszabályok szerint ekkor alakult meg a Pécsi Dalárda.” (Haksch Lajos: A negyvenéves Pécsi Dalárda története (1862-1902) 10 p.)
No, de térjünk rá a nevezetes nap részletes ismertetésére:
„1864. augusztus 14-én az ország minden részéről tizennyolc dalos egyesület érkezik Pécsre, legtöbbje hajóval, akiket Mohácsig eléjük menő bizottság fogad. A vidám dalosokat a gőzkocsi Üszögig hozta, ahonnét kocsikon vonulnak be a városba. A „Hétfejedelem” fogadó előtt díszkapu várta őket s innét gyalog indultak a földíszített főutcán át a Széchenyi térre, ahol a vértes-ezred zenekara játszott az egész fogadási idő alatt.” (Haksch Lajos: A negyvenéves Pécsi Dalárda története (1862-1902) 30 p.)
Másnap azután zsúfolásig megtelt a Széchenyi tér.
„Katona-zene, harangszó. A pocsolyák szemlátomást fogytak, a nép mind sűrűbben gyülekezett a Széchenyi térre, hol a Nádorvendéglő közelében egy gazdagon díszített emelvényre fölaggatták az utolsó koszorúkat. A dalárda helyiségéből (azaz Oertzen ház emeleti nagyterme, ma ennek a helyén áll a bíróság) lehangzott egy erős férfikar, az összes dalárdák egyesült hangpróbája. Ismét harangszó és tarackok durrogása. Tíz óra van. A díszmenet megindul a székesegyház felé. Elől a zászlók. A rendező kiáltja: Apatin, Arai, Békés, Buda, Debrecen, Eszék, Fehértemplom, Győr, stb. betűrendes sorban. Így értek 11 órára a székesegyházba, melynek minden talpalatnyi terét elfoglalta a közönség, a dalárok pedig, kivált a Pécsi Dalárda, Wachauer jeles karnagya vezetése alatt, fenn a karon Volkmann gyönyörű miséjét hangoztatták.” (Vasárnapi Újság 1864. szeptember 4.)
Azután következett a nap ünnepélyes fénypontja, a Pécsi Dalárda zászlajának felavatása.
A mise után ismét a Széchenyi térre vonult az ünneplő tömeg, ahol a fölállított díszsátor alatt fölavatták az egylet helyiségéből elhozott zászlót, melynek rúdjába saját kezűleg, vagy képviselőjük által a következők verték be a szegeket:
Majláth Györgyné, a zászlóanya, Girk György, pécsi püspök, Isaacson cs. kir. vértes ezredes, Hölzl Ferenc, Felsmann József, Erkel Ferenc, Ruska Dávid, Bánffay Simon, Majlát György, Scitovszky János hercegprímás, Schmidt Péter, a Pécsi Dalárda tiszteltbeli tagjai.” (Haksch Lajos. A negyvenéves Pécsi Dalárda története (1862-1902) 31 p.)
Az előkelőségek és díszvendégek után a Pécsi Dalárda működő, valamint pártoló tagjai következtek.
Befejezésként, sűrű tarackdurrogás kíséretében, Majlát Györgyné (báró Prandau Stefánia), a zászlóanya még egy gazdagon díszített szalagot is elhelyezett a zászlón.
Délben 200 fős bankettre került sor a Nemzeti Kaszinóban.
„A délután kirándulásnak lőn szentelve a Tettyére, a város környékének egyik legregényesebb pontjára, hol zöld gallyakkal és zászlókkal díszített emelvényen az egyes dalárdák külön előadásai tartattak. Dal dal után, karének karének után következett, tapsokat s éljent aratva mindegyik; kiváló tetszésben mégis az aradiak működése, leginkább csattanós magyar népdalaik által és Engeszer Mátyás pesti zeneegyleti tanár négyes karéneke részesült, melyet a pécsi dalárdának ajánlt, s ez által történt előadását személyesen vezette. A szüneteket a helybeli bányászok és az itt állomásozó cs. k. vadászok zenekara töltötte ki válogatott zeneművek eljátszása által, a szabad ég alatt végbement ünnepélyt, pedig szép tűzijáték fejezte be.” (Vasárnapi Újság 1864. szeptember 4.)
A napot a Nemzeti Kaszinó és vele összenyitott Hattyú-teremben tartott fényes bál koronázta meg.
A Pécsi Dalárda zászló ünnepélye sok esztendőn át emlékezetes maradt a pécsi közönség számára, egyben jó szolgálatot tett az országos dalos egylet megalapításának ügyében.
Trebbin Ágost








