Dr. Tóth István (1913-1992): Tollseprűk - Villanások

Honlapunkon ingyenes letölthetővé vált, Dr. Tóth István Villanások – Adatok Pécs – Baranya irodalmi életéből és Tollseprűk – Hogyan írjuk, hogyan mondjuk? című könyvei.
Dr. Tóth István életét összefoglalta Prof. Dr. Szabó László Gyula, professor emeritus, egyetemi tanár illetve a bevezetőt is ő alkotta a szóban forgó két kötethez.

Kedvcsinálóként itt olvashatják Prof. Dr. Szabó László Gyula a kötetekhez készült írásait. Kellemes, érdekes és tartalmas időtöltésként ajánljuk letöltésre ezt a két könyvet, amelyet ez oldal alján érhetnek el.

Dr. Tóth István (1913-1992)

Mielőtt bement a klinikára, felhívta a szerkesztőséget, elküldött két Tollseprűt, – ne legyen gondunk, míg újra nem lát… Most is, mint súlyos betegsége óta, másfél éve mindig, így köszönt: Morituri te salutant. – Tiltakoztunk.
S szombat délután csendesen, észrevétlenül elaludt dr. Tóth István, egyetemi docens, irodalomtörténész, közéleti férfiú és nyelvművelő. A 919.-nél megszakadt a Dunántúli Napló legismertebb, legolvasottabb sorozata, a Tollseprű.
Dr. Tóth István 1913-ban született. A gimnáziumot a jezsuitáknál végezte, és a Piushoz évtizedek múltán is elválaszthatatlanul kötődött. Nem múlt el pünkösdi találkozó az ő szervezői közreműködése nélkül. Az ő javaslata volt, hogy az alapító Zichy püspök szobrát újra helyezzék el az Alma Materben és az elsők között írta alá: adják vissza az iskolát a Rendnek. Eminens tanuló, ismert sportoló, mindvégig oszlopos tagja a cserkészcsapatnak.
A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, – az elsőt. Kolozsváron és Szegeden a bölcsészetet végezte el, az ELTE-n történelemből, nyelv- és irodalomból kapott tanári oklevelet. Dolgozott az egyetem Kisebbségi Intézetében, a Tankerületi Főigazgatóságon, tanított kisiskolában, nevelte az ifjúságot a Széchenyi Gimnáziumban – s milyen büszke volt sok-sok értékes tanítványára évek múltán is –, és végül tovább adta tudását a tanárjelölteknek a főiskolán.
Irodalomtörténész volt. Ismereteink Janus Pannoniusról és Balassi Bálintról az ő római levelezései és bécsi levéltári kutatásai révén váltak teljesebbé és főleg pontosabbá. Ott volt a Batsányi Társaság alapítói között, majd évek múltán új életre keltette a Janus Pannonius Társaságot.
Különösen vonzotta szűkebb környezete, az Aranyhegy, a daindolok, – számos tanulmányt írt Pécsről, és sorra vette az utcák névadóit Pécsi utcák – híres emberek címmel. A Városszépítő Egyesület alapító tagja és spiritus rectora. Szívesen és meggyőzően szállt síkra választókerületének érdekeiért, boldog volt, amikor elérte, hogy a Mikes Kelemen utcát megnyissák.
Nekünk, a Dunántúli Naplónak 33 éve a külső munkatársunk. 1959-ben jelent meg az első Tollsöprű, és az utolsó majd most szombaton. Ez a rovat az énjéből fakadt. Túlléphetett az iskola keretein, teret talált és a legszebbre taníthatott – édesanyánk nyelvére. És még egyre: igényességre.
A város Pro Urbe, Pécs emlékplakettel tüntette ki, irodalomtörténészi munkásságát SZOT-díjjal jutalmazták, tanári pályafutását az idén tavasszal az Apáczai Csere János díjjal ismerték el.
Kitüntetése után gratuláltunk. S ha már latin, a köszöntés új formáját javasoltuk: Sic itur ad astra. Ez az út a csillagokhoz vezet.
Állócsillagnak tűnt, magasan s mégis közel, világított, irányt mutatott, de fénye meleg volt, vonzott és igazodni lehetett hozzá – tanított.

Előszó

2015. szeptember 19-én rendeztük érettségi találkozónkat. 55 éve érettségiztünk a pécsi Széchenyi István Gimnáziumban. Osztályfőnökünk dr. Tóth István irodalomtanár volt, aki később a Tanárképző Főiskola Magyar Irodalom Tanszékén lett főiskolai tanár.
A találkozón Szabó László osztálytársunk bemutatta azt a két alkotást, amelyet Tóth István készített. Mindkettő stencilezett munka, gyűjteményes kötet:
Tollseprűk – Hogyan írjunk? Hogyan mondjuk? (1979) – 203 oldal
Villanások – Adatok Pécs-Baranya irodalmi életéből (1980) – 216 oldal
Kiadásuk néhai dr. Marton István ügyvédnek köszönhető, aki a Mecseki Ércbánya Vállalatnál (MÉV) dolgozott jogászként és módjában állt anyagilag támogatni a stencilezés költségeit. Mint a Pécsi Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke pontos névmutatót is készített mindkét kötethez. A korlátozott példányszámú kiadványok egyik párja Schultz Lászlóné nyugdíjas főnővérhez került, aki átadta Szabó Lászlónak, hogy alkalom adtán próbálja kiadatni, nehogy sorsuk zúzdában végződjön.
A tények megismerése arra az elhatározásra juttatott minket, hogy állást foglaljunk a kivételesen értékes tanulmánykötetek kiadása érdekében.
Sólyom László osztálytársunk közölte, hogy a kiadás költségeire anyagi fedezetet tud biztosítani. Olyan pécsi civil szervezetet találtunk, aki városunkban a hagyományok ápolásában élen jár. Megkeresésünkre Vincze Csilla, a Civil Közösségek Háza igazgatója szívesen vállalta, hogy a szervezet legyen a felelős kiadó.
Köszönjük Neki és a kiadást kivitelező munkatársainak a két kötet elektronikus változatának valóra váltását, különösen Rimai Dávid lelkiismeretes munkáját. A technikai megoldás miatt kizárólag az oldalszám tér el az eredeti gépírásos szövegétől.
Ebben a formában könnyen eljutnak Tóth István egyedül állóan értékes írásai könyvtárakhoz, egyetemi kutatóhelyhez és érdeklődő olvasókhoz. Reméljük, hogy sokáig maradandó kincset jelent a magyar nyelv és irodalom művelőinek és minden érdeklődő pécsi és nem pécsi polgárnak.

Pécs, 2015.


a Pécsi Széchenyi István Gimnázium
1960-ban érettségizett, IV. a. osztályos diákjai

Letölthető fájl: 
application/pdf ikonLetöltés (tollsepruk_-_uj.pdf)
application/pdf ikonLetöltés (villanasok_-_uj.pdf)